• Anyagválasztás: A kerámiagyártáshoz közönséges agyag is használható, és a követelmények nem olyan szigorúak, mint a porceláné.
• Fröccsöntés: A kerámia öntési módjai hasonlóak a porcelánéhoz, főként a dobást, a fröccsöntést és a préselést foglalják magukban.
• Szárítás: A porcelánhoz hasonlóan a kerámia testét is szárítani kell.
• Üvegezés vagy nem üvegezés: A kerámia mázatlan, hogy megőrizze az eredeti földszín textúrát; üvegezhető is a szépség és a praktikum fokozása érdekében.
• Égetés: A kerámia égetési hőmérséklete viszonylag alacsony, általában 800 fok -1100 fok között van.
III. Fizikai tulajdonságok
1. Sűrűség és keménység
A magas égetési hőmérsékletnek és a nagy anyagtisztaságnak köszönhetően a porcelán sűrű belső szerkezettel, nagy keménységgel és erős karcállósággal rendelkezik. A kerámia viszonylag durva, alacsony sűrűségű és keménységű, és könnyen karcolódik.
2. Vízfelvételi sebesség
A porcelán vízfelvétele rendkívül alacsony, majdnem nulla, ami miatt a porcelán nehezen szívja fel a foltokat és könnyen tisztítható. A kerámia nagy vízfelvételi sebességgel rendelkezik, és könnyen felszívja a vizet és a foltokat, ezért óvatosabbnak kell lennie a tisztítás során.
3. Átlátszóság
A jó minőségű porcelán bizonyos fokú áttetszőséggel rendelkezik, különösen a vékony testű porcelán, amely különösen áttetsző. A kerámia nem áttetsző, ami a viszonylag laza belső szerkezetének köszönhető.
4. Textúra és hangminőség
A porcelán textúrája finom és sima, és éles hangot ad ki kopogtatáskor. A kerámia viszont durva textúrájú, és kopogáskor tompa hangot ad.